Tanácsok laktóz- és fruktózintolerancia esetén

A laktózintolerancia esetén a beteg bélfalában hiányzik vagy kevesebb a tejcukor emésztéséért felelős enzim vagy a meglévő enzim működésképtelen. Enzim hiányában vagy nem megfelelő működésekor a tejcukor emésztetlenül halad át a vékonybélen és jut át a vastagbélbe, ahol baktériumok kezdik bontani, miközben különféle gázok szabadulnak fel. Ennek következtében felfúvódás, puffadás, hasi görcsök, szelek fokozott távozása, hasmenés jelentkezik. A laktózintolerancia gyakorisága 7-20% körüli.

A tejcukor bontó enzim működése a génjeinkben kódolt, tehát egy adott gén hibája az enzim teljes vagy részleges működésképtelenségét, ill. hiányát okozza. Ez az úgynevezett elsődleges laktózintolerancia oka, melynek ismerjük a korai (már megszületéskor jelentkező) formáját, ill. a késői (3-6 éves kor után lassan kialakuló) típusát. A hibás gén laboratóriumi teszttel kimutatható.

Bizonyos betegségeknél (bélfertőzés, krónikus bélgyulladás), bizonyos gyógyszerek szedését követően (antibiotikum, kemoterápia) az enzim működése károsodhat génhiba nélkül is. Ezt nevezzük másodlagos laktózintoleranciának. Fontos ennek felismerése, mert az alapbetegség kezelésével a tejcukorérzékenység megszűnik.

A tejcukor érzékenység kimutatására a H2 kilégzéses teszt alkalmas. Ennek során a belekben zajló baktériumos laktózbontást bizonyító gáztermelődést mutatja ki a gasztroenterológus műszer segítségével.

Az enzim működésképtelenségének mértéke határozza meg, hogy a betegnek teljes mértékben kerülni kell-e a tejcukor tartalmú ételeket vagy kisebb mennyiségben panasz nélkül fogyaszthatja. A legtöbb beteg bizonyos mennyiségű tejet, főleg a savanyított tejtermékeket, tehéntúrót, sajtokat el tud fogyasztani, másoknak ez a kis mennyiség is panaszt okozhat.

Laktózintolerancia esetén csak laktózmentes vagy laktózszegény étrend javasolt, tehéntejmentes diéta nem, mert a tej- és tejtermékek teljes elhagyása kalciumhiányt okozhat. A diétát nehezíti, hogy számos élelmiszerben rejtett formában találkozhatunk tejcukorral: egyes húskészítmények, gabonapelyhek, péksütemények, margarinok, adalékanyagok (tejpor, savópor, savó, Citopán por, laktit – E966), kényelmi termékek (instant levesek, saláta öntetek, félkésztermékek), gyógyszerek.

Kapható laktáz enzim tabletta és csepp formájában, amelynek adagolása a laktózintolerancia mértékétől és az elfogyasztott tejtermék mennyiségétől függ, tehát egyedi.

A fruktózintolerancia gyakori betegség. Az emberek közel felénél már napi 11-54 g fruktóz fogyasztása gasztrointestinális tüneteket vált ki.

A fruktózérzékenység a fruktóz (gyümölcscukor) felszívódásának zavara nem megfelelő emésztőenzim működés miatt, melynek következtében a fruktóz félig emésztetlen formában jut a vastagbélbe, ahol erjedni kezd a laktózintoleranciához hasonlóan. Az erjedés itt is fokozott gázképződéssel jár együtt; ez okozza a hasi diszkomfortérzést, görcsöket, puffadást és hasmenést.

Kimutatására szintén hidrogén-kilégzési teszt alkalmas: magas – 75g fruktóz tartalmú víz elfogyasztása után a kilélegzett levegőben mérik a hidrogén-koncentráció növekedését. Ha nem megfelelő a fruktóz emésztése magas lesz a kilégzett levegő H2 tartalma.

Fruktózintolerancia esetén mérsékeljük a táplálékkal bevitt fruktóz mennyiségét az egyéni tűrőképességnek megfelelően. 

Kerülendők:

• méz,
• fruktózzal édesített élelmiszeripari termékek,
• kukoricasziruppal édesített élelmiszerek,
• magas fruktóztartalmú gyümölcsök (sárgabarack, , körte, alma, cseresznye, szilva, datolya),
• kandírozott és aszalt gyümölcsök,
• magas fruktóztartalmú zöldségek (sütőtök, spárga, paradicsompüré, paradicsomlé, hagymafélék),
• inulin (cikória, csicsóka).

A fruktózintolerancia tüneteit fokozzák a cukoralkoholok (szorbit, xilit, eritrit). Így kerülni kell az ezekkel édesített ételeket és italokat is.